2025-11-28 napi játék
LEZÁRT TÉMA

Múzsák Napi Játéka!
Ma a főszereplő téma a : szeretet
A mai kép egy kislányt és egy hajléktalan idős férfit mutat. A kislány egy rózsát ad neki, a bácsi pedig meghatódva fogadja. Közeledik a karácsony, és ilyenkor a szeretet egyre jobban erősödik — nem a drága ajándékokban, hanem az ilyen egyszerű, emberi pillanatokban.
Gondolj bele:
Mit jelent számodra szeretetet adni?
Mikor kaptál utoljára olyat, ami nem pénzbe került — csak szívből jött?
Volt már olyan pillanatod, amikor egy apró figyelmesség többet ért minden ajándéknál?
Te kinek adnál ma „rózsát” - jó szóval, kedves üzenettel vagy egy történettel?
Megírhatod úgy, ahogy belülről jön.
Lehet egyszerű emlék, romantikus vagy szívszorító történet, kedves jelenet, humoros írás vagy bármi, ami rólad szól.
Választható műfaj: • vers • 100 szavas novella • hosszabb novella • mese • haiku
Szeretettel,
Aurora Amelia Joplin
A Múzsák Könyvtára
alapítója
Hozzászólások (3)
Aurora Amelia Joplin
◆
• 2025.11.29. 19:25
Kedves Múzsák Könyvtára tagok!
A napi játékon kiemelkedő alkotást írt, és kreditjutalomban részesül:
Vasasné Koszla Beáta.
Gratulálok szeretettel!
Folyamatosan elérhetőek a játékok, szeretettel várom gyönyörű alkotásaitokat.
Üdvözlettel:
Aurora Amelia Joplin
a Múzsák Könyvtára alapítója
Vasasné Koszla Beáta
• 2025.11.28. 16:33
Kicsi kislány
Hideg szürke estén álmosan mereng a tér
macskakövein elnyújtózkodik a remény
lámpák alatt meghúzódik a csend
magányos szíve is csak lassan ver.
Mennyi ember fut szalad
mellette mind elrohan
észre sem veszik, rá se néznek
mintha láthatatlan lepelbe
benne lenne.
Arcán a bánat komoran ül
nagy szakállára rátelepedett a bú
szavai nincsenek, nem is voltak
valahogy mind elfogytak.
Egy kislány felé indul
piros rózsáját neki nyújtja
szemei könnyekkel telt, majd kicsordul
a legszebb pillanatban lecsordul.
Ez a kislány annyit adott
szeretete új reményt hozott
abban a kis kedvességben
benne van a világ minden szépe.
Áldja az ég minden lépted
soha ne veszítsd el az emberi kincsed
maradj mindig ilyen csodás
kiben ott lakozik a boldogság.
Most már az ő szeme is csillan
mosolya az arcán felcsillan
szíve is mintha kicsordulna
ez a világ talán szebben szólna.
2025.11.28
Aurora Amelia Joplin
◆
• 2025.11.28. 02:10
Gyermeki szív
Megállt a kislány, csöndbe simulva,
nem nézte ruháját, csak a szemét,
a reszkető kezeket nem ítélte,
csak látta benne az elveszett reményt.
Rózsa pihent apró tenyerében,
vörösen, élőn, tiszta ragyogással,
átadta annak, aki ott kuporgott,
szavak nélkül is szelíd biztatással.
A férfi lassan nyúlt a virágért,
félve, reszkető, hideg ujjakkal,
ahogy keze a rózsához ért,
megrendült benne egy régi dallam.
A szívében finom fény ébredt újra,
nem a virág szirmai miatt,
hanem mert valaki rá tudott nézni,
úgy, ahogy régen, amikor volt benne igazi élet.
Az emberek mentek tovább körülöttük,
sehova sem nézve, csak előre gyorsan,
ott, abban a törékeny pillanatban
egy gyermek lelke gyógyított sebet abban a némaságban.
Új hozzászólás
Hozzászólni csak belépett felhasználók tudnak. Bejelentkezés