LEZÁRT TÉMA

Múzsák Napi Játéka! Ma a főszereplő téma: a fenyőfa díszítése A fenyőfa még csupasz. Ágai várnak, illata betölti a szobát, mintha már önmagában is emlékezne arra, hányszor állt itt korábban — más kezekkel, más hangokkal, más életekkel körülvéve. A díszítés nem a tökéletességről szól. Nem arról, hogy minden egyenes legyen, hogy a színek passzoljanak, vagy hogy a fa „szép” legyen. Hanem arról, kik állnak körülötte. Egy régi dísz, amely mindig ugyanoda kerül. Egy törékeny gömb, amit óvatosan veszünk kézbe. Egy gyerekkori figura, ami már nem illik sehova, mégis minden évben felkerül. Mert története van. A fenyőfa díszítése közben nemcsak a fát öltöztetjük fel, hanem az emlékeinket is. Felkerülnek a nevetések, a csendek, a hiányok, és azok is, akik már nem állnak ott velünk — mégis jelen vannak. Gondolj bele: • Kinek a kezét látod magad előtt a díszítés közben? • Van-e olyan dísz, amely többet jelent minden másnál? • Mit teszel fel a fára emlékből, nem díszből? • Ha a fenyő mesélni tudna, melyik évre emlékezne a legszívesebben? Írhatod ezt a pillanatot: egy versben az ünnep csendjéről, egy 100 szavas novellában egy családi jelenetről, egy mesében, ahol a díszek emlékeznek, vagy egy haikuban, amelyben egy mozdulat marad meg. Választható műfaj: • vers • 100 szavas novella • hosszabb novella • mese • haiku Szeretettel: Aurora Amelia Joplin a Múzsák Könyvtára alapítója