2025-12-25 napi játék

LEZÁRT TÉMA

Játék leírása:
Múzsák Napi Játéka! Ma a főszereplő téma: az ajándékbontás Az ajándékbontás pillanata nem a papírról szól. Nem a szalagokról, nem a dobozokról. Hanem az arcokról. Gyerekek izgatott kezei tépik a csomagolást, szemükben ott a csoda, mintha a világ még mindig tudna meglepetést adni. A nagymama mosolyogva figyel — nem az érdekli, mi van a dobozban, hanem az, hogy együtt vagytok. Hogy a kezek mozognak, a nevetés betölti a szobát, és egy pillanatra minden a helyére kerül. A szülők fényképeznek, fél szemmel néznek, fél szívvel már emlékeznek: „emlékszel, amikor te bontottál így?” Az ajándékbontás egyszerre jelen és múlt. Gyerekkor és felnőttség. Adás és elfogadás. Egy mozdulat, amelyben benne van az egész szeretet. Gondolj bele: • Melyik ajándékbontás maradt meg benned örökre? • Ki ült akkor melletted? • Mit kaptál valójában: tárgyat — vagy figyelmet, időt, szeretetet? • Ha most bontanál ajándékot, kinek a tekintetét keresnéd először? Írhatsz erről: egy versben a csillogó szemekről, egy 100 szavas novellában egy családi jelenetről, egy mesében, ahol az ajándék csak ürügy az együttlétre, vagy egy haikuban, ahol a papír zizegése emlékké válik. Választható műfaj: • vers • 100 szavas novella • hosszabb novella • mese • haiku Szeretettel: Aurora Amelia Joplin a Múzsák Könyvtára alapítója

Hozzászólások (3)

Aurora Amelia Joplin • 2025.12.26. 13:57
Kedves Múzsák Könyvtára tagok! A napi játékon kiemelkedő alkotást írt, és kreditjutalomban részesül: Gyólay Karolina Kollár Kornélia. Gratulálok szeretettel! Folyamatosan elérhetőek a játékok, szeretettel várom gyönyörű alkotásaitokat. Üdvözlettel: Aurora Amelia Joplin a Múzsák Könyvtára alapítója
Kollár Kornélia 💠 • 2025.12.25. 11:32
A legkülönlegesebb ajándék A legkülönlegesebb ajándékot idén én kaptam, Megtapasztalhattam mikor végre én adtam. Igazi hálát láttam a könnyes szemekben, Melegség költözött a szívemben. Néhai édesapám halála, Mélységeket tárt fel a lelkembe. Tollat ragadtam, Fájdalmaimat sorokba fontam. Ebből a csokorból egy csoda született, Melyet családom karácsonykor kezébe vehetett. Nem számítottam ekkora örömre, Mindenki rögtön a szemüvegét kereste. Könnyek szöktek a szemekbe, Amint a sorokat magáévá tette, Drága Nagyikám ki majd kilincven éves, Felváltva nevetett és rítt szegényke. Érdekes érzés kerített hatalmába, Hirtelen nem is tudtam mi is ez valójában. Hála? Nyugalom? Öröm vagy bánat? Igazából hiány fájdalom és némi keserédes hála. Soha nem éreztem ilyet még, Idén ez volt nekem az ajándék. Édesapámnál is jártam, Mintha csak közöttünk járna. Vittem neki is a sírkertbe, Apró Karácsonyi díszeket. Unokái szívvel, szeretettel, Emlékeztek, készülgettek. Különleges, halk, Kegyelettel telt nap. Szívembe, lelkembe A legkülönlegesebb. Az ajándékok nem feltétlen, Kézbe vehető termékek, Sokkal többet számít, A szívünkbe csempészett szándék. Értékeld a megélt szépségeket, Ne azt keresd,ami lehetetlen. Ne keseregj azon ami nincs, Töltsd időd azzal aki számít.
Gyólay Karolina 💠 • 2025.12.25. 11:03
Ajándék Ajándék, a fenyő alatt, Karácsony reggelén, egy színes vágy, álom, fényes papírba zárva. Selyem szalag öleli, mint egy titkos ígéret, mosolyok táncolnak a levegőben, gyerek kacagás visszhangzik, a légtérben öröm fonala száll, mint egy édes dallam. A színes doboz mélyén, nem csupán tárgy rejtőzik, hanem a szeretet maga, gondosan becsomagolva, egy érintés, egy ölelés, mind, ami kell, benne van. A fa illata betölti a szobát, díszek csillognak rajta halkan, emlékezni fognak e közös pillanatra, a legfontosabb értékre, a örömre, szeretetre, ami a szívekben él, a szemekben tükröződik, s a lelkekben örökké lakozik .

Új hozzászólás

Hozzászólni csak belépett felhasználók tudnak. Bejelentkezés