A fák beszélgetnek

Zsuzsanna Bandics

Van egy erdő
rengeteg fával,
ahová az emberek
pihenni járnak.

Sétálnak a fák között,
beszívják az illatot.
Hallgatják a susogó lombokat,
a csiripelő madarakat.

– Mennyi ember – szól az akác.
– Hétvége van – azért talán.
Szeretem, mikor jönnek,
csak az ágam ne törjék.

Jé, egy szarvas vágtat erre
önfeledten,
amott meg egy malaccsalád
bandukol az erdőn át.

Ez a hely, ahol
ember, állat megfér
egymás mellett
békében és tisztelettel.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!