Téli merengő
Bonnie Marcelé
Forrás: Facebook
A hó alatt el vagy temetve,
Ó, én szerelmes városom.
Csak tornyaid ágaskodnak merészen,
Süllyed a hóba a lábnyomom.
Mintha minden szépséged
Betakarná áldás-takaróval a Teremtő,
Hogyha újra ébred a tavasz,
Látványod csodával legyen egyenlő.
De te csak aludj, ameddig kell,
Pihenj hófehér, meleg dunnád alatt.
S csak annak mutasd majd tavaszi szépséged,
Ki így szeret, mint én, s ki megérdemli azt.
Ó, én szerelmes városom.
Csak tornyaid ágaskodnak merészen,
Süllyed a hóba a lábnyomom.
Mintha minden szépséged
Betakarná áldás-takaróval a Teremtő,
Hogyha újra ébred a tavasz,
Látványod csodával legyen egyenlő.
De te csak aludj, ameddig kell,
Pihenj hófehér, meleg dunnád alatt.
S csak annak mutasd majd tavaszi szépséged,
Ki így szeret, mint én, s ki megérdemli azt.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!