Hozzád simulva

Csendesen simulok hozzád,
féltőn érző öleléssel,
leheleteim tapintásként
érintik izmaid,
elmerülök kecses nyakad csókolásában.

Vágyam morzsáit szedegetem,
gyönyörteli vámként,
megbújok védelmedben,
szelíd akaratommal,
marasztallak, mint álmaimban.

Hosszas pillantásaink fonódnak
össze lázas táncban,
szédítő pörgéssel terheli szívem
hű szerelmed.
Melengető boldogságom vagy,
puhán borító lágy lepel.

Zúzmarám a hőségben,
szomjoltó patakja
vánszorgó lelkemnek,
ne hamvaszd tüzét
a fagyos téli estén,
sem szerelmünknek.

Karolj, karmolj,
akaratod oltsd belém,
tűröm én, ha fáj is,
ha oly nagy is a szenvedés.

Veled, melletted leszek,
viharok közt is, ha ér,
mint könny áztatott
öreg mentőkötél.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.