Holnapjaim leomló falaira, kik festhetnek vajon még meddő szivárványszíneket?! Süllyedő, horpadt egeimre komorló felhőóriások helyébe mikor mosolyoghat újra egyszem napsugár?Tovább olvasom…
Megérzem a hontalan, kis árva szorongót. Hitehagyott, hajótörött, magány ágaira kitett, kiaggatott, csenevész kisgyereket. Érzem már megint a régi nóta! – mondják.Tovább olvasom…
Csendes magány körbe lobog talán rám simít még néhány redőt így lettem emléktöredék viharos múltambanTovább olvasom…