Ezen az oldalon elemezheted
Varga-lpacs Eszter „Mamámnak”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Bánat csücsül a szívemen,
2
arcomat könny-tenger mossa.
3
Meséket súgtál téli éjeken,
4
árnyékot adott ránk az eperfa lombja.
1
A kis malac is boldog volt,
2
nevetve emlékezik a kopaszra.
3
„Farkas volt” – mondtad halkan,
4
ki eltűnt a hulló hóba.
1
S az utca fénye – emlékszel még, Mama?
2
Narancsra festette az utat,
3
s lebiccent benne a csend maga,
4
mely átölelte a hideg havat.
1
Hited gombolyagját nekem is odaadtad,
2
s ajkunkról az imák egyszerre törtek fel –
3
mint vulkán, mely hirtelen ébred,
4
s lángjaival az eget is eléri.
1
Most őrzöm minden lépted,
2
szívembe véstem arcodat.
3
Ha fúj a szél, tudom, te szólsz,
4
csillagként vigyázol utamat.
1
Hiányod fáj, de bennem élsz –
2
örökké tartó, csendes hajnal.
4
mely hazakísér minden nappal.