Ezen az oldalon elemezheted
Garajszki Rozika „Magányosan áll az őszi szélben”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Egy szép színes csokorral kezében
2
magányosan áll az őszi szélben.
3
Piros kalapját kezével tartja,
4
a szél szívesen játszana rajta.
1
Úgy érezte, ez kell a fejére,
2
ebben áll majd a régi helyére.
3
Hiszen akkor rég is ezt viselte,
4
mikor a nő tekintetét ráemelte.
1
Itt látta meg először azt a lányt,
2
kit azóta is rendszeresen várt.
3
süthetett nap, eshetett eső,
4
őt ide húzta egy különleges erő.
1
Ma is itt áll színes csokrot fogva,
2
szívét az a tekintet tartja fogva.
3
Addig jön, míg újra meg nem látja
4
ebben a piros kalapban várja!
1
Kalap alól felnéz, emeli fejét,
2
újra látja a lány tekintetét!
3
A nő mosolyog, ő indul felé,
4
a csokrot leteszi a lábai elé.