Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „KÍGYÓ-TÁNC”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
A tartós ijedtség homlokráncai
2
már elévülhetetlen beférkőztek a bőr pórusai alá.
3
Szikár, benső parancsra cselekszik,
4
éppen úgy bölcs s ostoba.
5
Tanúskodni vágyó szemek zárt ablakában
6
már egyre nehezebb megérezni Igazat s a Jót.
7
Még várakozni illik a végső leszámolásra,
1
Fény-romok szikár gyöngyeiből
2
áll a felépített kártyavár-délután.
3
Egyetlen pontban összefut koncentráció,
4
agyafúrt, kétszínű számítás.
5
A sebezhető Lélek immár kétszer is
6
meggondolja, kinek fedheti fel
7
sanyargatott múltját, ki előtt nyílhat igazán ki,
8
mint virág istenigazán?
9
Futtukban már egyre kifelébb dőlnek,
10
míg végül önmaguk lábaiban
11
elgáncsolódnak törtető,
12
pénzéhes karrierista majmok,
13
seggnyaló, tahó idióták.
1
Még rúgózatlan érzi mindenki
2
az Idők táguló múlását.
3
A kitapintható ütőér tudja egyedül,
4
a percek ketyegve lejárhatnak végleg.
5
A bölcs s próféta már egyivású.
6
Hátára veszi akárcsak Sziszifusz önző
7
megaláztatását, elárulását.
8
Egy egész életen átbukdácsolnak
10
Egyszerre oldódik szét Erkölcs
11
s Illem mindenkiben, s a nemes,
12
drága szavak elvesznek,
13
elsikkadnak bunkó-paraszt tolvaj-stílusok alatt.
1
Hiába is gügyög egy-egy kiszolgáltatott
2
kisded-csecsemő inkubátorok ketreceiben,
3
ha fiatalkorú lány-anyukák sem érhetik,
4
milyen alávaló játékszabályok szerint játszik
5
e mostani, önmagát is könnyedén eláruló Világ.
6
Megtalálható élet-kulcsok szelíd motozását
8
– félő –, már senki se hallgatja!
9
Senki se tudhatja, miként férhetne
10
bele a folyamatosan önmagát
11
dicsőítő hétköznapokba,
12
változandó korszemléletekbe?!