Ezen az oldalon elemezheted
Vizkeleti Erzsébet „Jégvirág az ablakon”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
3
Távozó lépted halk remény,
4
és belül csak a csend marad.
1
Kint szikrázik a levegő,
2
a fény szomorún didereg.
4
kezem az ablakon remeg.
2
elhagyod közös múltunkat.
3
Visz tovább dacos haragod,
4
míg el nem nyel az alkonyat.
1
Csak a jéghideg csönd tudja,
2
mi az, mit soha nem mondtál.
4
vissza miért nem fordultál.
1
Ablakhoz simul két kezem,
2
árnyad távol, szívemben jég.
3
Te már messze jársz, idegen,
4
szavak helyén sóhajom ég.
1
Nem jössz vissza, tudom, soha,
2
elfáradt minden gondolat.
3
Árnyék les rám, rút, mostoha,
4
s nem enged még a pillanat…
1
…Hajnal, ha jön, hó elolvad,
2
fény kigyúl, vidul a világ.
3
Fájó múlt, mint fagy, elporlad,
4
és vízcsepp lesz a jégvirág.