„lánykérés” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 3

Írta: Tasi83 📅 2026. 04. 12. 06:32 Romantikus ❤️ 2 👁️ 14

„Még egy utolsó simítás és kész!” – gondolhatta. Mit fognak szólni, ha egyszerűen csak fogja magát és odaállít?! Elvégre magyar szakból totálisan elkaszálták, és a megmaradt történelemmel talán nincs is joga, hogy ünnepélyes keretek közt átvegye a diplomáját!” – Érzések hullámvasútja kezdett fokozatosan zakatolni folyamatosan feszült és idegeskedő elméjében.
Arról már nem is beszélve, hogy kedvese – akinek feltette a nagy kérdést, hogy szeretne-e a felesége lenni, élete asszonya – még mindig habozott, és kétértelmű, homályos válaszokat adott a lánykérésre.
„Ez aztán sehogyan sem járja!” – szögezte le magában. És ez az átkozott nyakkendő is pont jókor tud félrecsúszni, amikor az ember már késésben van, vagy épp a finisben.
Nagy nehezen megigazította magán a tallárt, a fehér díszkesztyűt…
Tovább olvasom…

Írta: Tasi83 📅 2026. 02. 11. 03:19 Romantikus ❤️ 1 👁️ 10

16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
,,Miért kell, hogy az emberek össze-vissza tülekedjenek, meg egymással tolongjanak már egy amúgy is zsúfolt, katasztrófasújtotta tömegnyomort szimuláló reptéri terminálban?" – tette fel magának úton-untalan a kérdést, valahányszor repülőre ült.
Lehetne egy használható Wi-Fi hálózat a gép fedélzetén, bár az elektronikus kütyüket később úgyis ki kell kapcsolnia. Így totálisan kizárt, hogy vajon hány ezer újabb haszontalan követőt sikerült a különféle közösségi média oldalain szereznie, akiknek szinte kivétel nélkül sablonos, és halálosan unalmas kérdéseiktől rendre kiadósan megfájdult a feje. Tíz órája, hogy utoljára
megnézte a messengerét.
Arra számított, hogy álmai sportos, szexis focista pasija végre három és fél év után rendes úriemberhez méltón megkéri a kezét, és ő romantikusan…
Tovább olvasom…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 18. 06:20 Szerelmi csalódás ❤️ 2 👁️ 8

Fülledt, már-már elviselhetetlen kánikulai nyár még csak épphogy belopakodott mohón és törtető vággyal az utolsó júniusi napokba, amikor már a legtöbb köz- és felsőoktatásban tanuló hallgató is alig várja már a nyári vakációs szünetet. Az a jellegzetes, szinte semmivel sem összetéveszthető pillanat volt ez, mikor a haldokló nap a késő délutánba mártja vérvörös színeit, és még utoljára bevilágítja az élet díszletét.

A még fiatal, kölyökképű egyetemista srác szentül megfogadta magának, hogy a gimi után soha többé nem akar igazán és őszintén szerelmes lenni – és akkor erre tessék! Beleszeret váratlanul csoporttársába, aki legfeljebb csupán csak testvéri szeretetet érzett iránta.

A Kálvin téren kicsit mindig is kirívó, tüntető magányossággal álldogáló, szépen felújított neobarokkos…
Tovább olvasom…