A búcsúzásról szóló versek az emberi lélek egyik legnehezebb, mégis legszebb mozdulatát próbálják megérteni: azt a pillanatot, amikor el kell engednünk valakit vagy valamit, ami fontos volt számunkra. A búcsú lehet fájdalmas, csendes, felszakadó vagy reményt hordozó — de mindig mély nyomot hagy a szívben.
A búcsú verssorai beszélnek az elvesztésről, a lezárásról, a változás elkerülhetetlenségéről és az emlékekbe kapaszkodásról. A költeményekben ott remeg a kimondhatatlan hiány, a köszönet, a hála, a szeretet és az a csendes felismerés, hogy a búcsú nem mindig vég — néha csak új kezdet. A búcsúzás sokszor arra tanít, hogyan őrizzük tovább mindazt, amit kaptunk.
Fedezd fel a búcsúzásról szóló verseket: megrendítő, őszinte és felemelő sorokat, amelyek segítenek kimondani azt, amit a lélek csak nehezen enged útjára.
A búcsú verssorai beszélnek az elvesztésről, a lezárásról, a változás elkerülhetetlenségéről és az emlékekbe kapaszkodásról. A költeményekben ott remeg a kimondhatatlan hiány, a köszönet, a hála, a szeretet és az a csendes felismerés, hogy a búcsú nem mindig vég — néha csak új kezdet. A búcsúzás sokszor arra tanít, hogyan őrizzük tovább mindazt, amit kaptunk.
Fedezd fel a búcsúzásról szóló verseket: megrendítő, őszinte és felemelő sorokat, amelyek segítenek kimondani azt, amit a lélek csak nehezen enged útjára.
Mellém ül, itt pihen, rám sem néz, némán csendben tűri a magányt, benne él, nem kér, nem remél.Tovább olvasom…
Papíron árnyék, csendje kemény, Sárguló lapok közt zúg a remény, Az Idő harap, a múlt porlik, De a szó marad, s a szó ordít.Tovább olvasom…
Arcodra nézve látom bánatod, félelmedet így gyorsan átadod. Remegő kezem feléd emelem, de már nem ér el az üzenetem.Tovább olvasom…