Ezen az oldalon elemezheted
Mahler Csaba „A homlokra lopott csók”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Nem csókodért bolyongok égő lázban,
2
Nem hajad selyme húz az éji mámba.
3
Hanem mert benned harangoz a vègzet,
4
S én bújtam beléd, mint bűn a halálba.
1
Nem azért vágyom, mint lomb a szèl,
2
Ki játszva jön, s aztán feledve megy,
3
Hanem mert véred bennem ver az éjjel,
4
S én vagyok hangod, ha a csend remeg.
1
Óh, több vagy annál, mint arc és tekintet:
2
Egy égő, vörös mondat Isten száján,
3
Amit rám bízott: mondjam el, s szeresselek,
4
Mint szenvedő hegy szól a vihar szaván.
1
Szeretlek úgy, ahogy templom porát
2
csókolja a térdre rogyott világ,
3
Nyomod maradt a mozdulataimban
4
S ha mennél, tested hordozna tovább.
1
Te vagy a kín, a hit, a mély varázslat,
2
Az istenek bora, mit szívem áhít.
3
Belém íródtál, csöndbe és határba,
4
Mint ítélet, mi a sorsból kiszakít.
1
Szívemben élsz, mint lázban lüktető kín,
2
Mint a halál, mikor csókot lop a homlokra.
3
Hiányod sajog, akár titkos bilincs,
4
s neved ragyog fel minden éj csillagra.