Ezen az oldalon elemezheted
Fekete Ida Virág „Virágzik a fám a hegyen”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Ablakommal éppen szemben
2
van egy almafa a hegyen.
3
Sok-sok éve figyelgetem...
1
A zöld lombok között az egyetlen,
2
aki tavasszal virágot terem.
3
Lehetetlen, hogy észre ne vegyem.
4
Magányosan álldogál ott,
5
a legszebb fa a többi között.
1
Talán egy magányos turista
2
az almacsutkát eldobta,
3
a kis magocska szégyenében
4
a föld alá bújt, és bánatában
1
A kis gyökér gyorsan növekedett,
2
belőle zöldellő növény lett.
3
Nyújtózkodni kezdett felfelé.
2
levelét napsugár simogatta,
1
Szép, sudár fa lett belőle.
2
Éjjelente gyakran álmodozott róla:
3
Óh, de szép is volna, ha
4
ágain mosolygó alma lógna!
1
Tavasszal szirmot bontott,
3
/Honnan tudta, hogy pont ma?/
4
Mert bele volt kódolva!
5
/Hogy miért is pont ma?/
1
Amiért minden áprilisban
4
viszonzásul eldöntöttem,
1
Terveim véghezviteléhez
2
megkértem a méhecskéket,
3
szirmait porozzák be szépen,
4
ha lehet, minél többen!
1
Almafám álmai váljanak valóra,
2
ágain teremjen minden ősszel
3
sok-sok mosolygó, piros alma.