Ezen az oldalon elemezheted
Tasi83 „ÖNMAGÁVAL VITATKOZÓ KUTYA-VÁGY”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
2
disznófeje fölött észrevétlen
3
egyszer csak majd imbolyogva
4
inogni kezd az elátkozottnak
6
mert a jogtalan esélytelenségek
7
nem csupán a boldogok viselik
8
tiszta ingekként magukon,
1
Néhány sóhajtó veréb-banda
2
is bármikor össze-vissza
4
egyszerű köz-embereket is.
6
hallgatag cinkosok tudatos
7
némasága is intő beszédként hallatszik.
4
szenzációsat nem tud bégetni
5
egy-egy agymosottságban
6
szenvedő kórus, vakkantgatva,
7
szorgos kicsinyes palotapincsiként
8
egymás után alkusznak meg,
9
míg csak eltart a blatt.
3
kanos kiskakas kukorékol,
4
míg a tömeg önmagát emészti,
5
zabálja fel - sokszor -,
6
már mócsing-darabokként.
1
Megvárakoztatott emberségről,
2
alázatról, hajlandóságról
3
tapolnak mostan újfent,
5
rituális ünnepli alázattal bablevest,
6
s szikkadt kenyérvégeket osztogattak
8
baráti-kedves szó kíséretében,
9
de hiába; mintha már mindenki
12
pipiskedő hányaveti udvarlását,
1
Mert régóta elhamvadtak
2
születésük pillanatában
3
is az oktalan, semmitmondó
1
Bármerre is futna az átlagember
2
áthatolhatatlannak hitt
5
drótvágója egyedül csakis
7
Alamusziskodó báránykáknak
10
szelídítetten senkit sem.
1
A csönd látóhatár peremére szorult,
2
s képtelennek mutatkozik
3
kitörni onnét; mert mindenkit
4
önkényesen letarol a tolongás.
5
Kisemberek tömegei halálukig
7
kuncsorogva várják s lesik.