Ezen az oldalon elemezheted
Hoffmann Ottóné Gizella „Az ősz és a köd”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Az ősz megérkezett hangtalan léptekkel,
2
Suttogva jár a fák között szép emlékekkel.
3
Aranyba mártja a világ színeit,
4
S a köd mögé rejti üzeneteit.
5
A hajnal szürke, a nap csak sejtet,
6
Mint álomban élő titkos emléket.
7
A táj elmosódik, a határ elvész,
8
A ködben a világ más arcot idéz.
9
Nem tudni hol kezdődik, hol ér véget
10
A ködben minden más, idő, tér, lélek.
11
Mintha a valóság csak fátyol lenne,
12
S az igazság mélyen aludni benne.
13
A fák között árnyak suhannak el,
14
Nem tudni, hogy álom, vagy az életből
15
Egy valós kép, egy igazi jel.
16
A ködben minden lépés kérdés,
17
Minden nesz egy feleletkérdés.
18
S ahogy haladsz nem tudni hová,
19
A szíved súgja: menj tovább,
20
A ködön át a lelked hazatalál.
21
Ebben a csodás őszben a szépség,
22
A nyugalom, pihenés végre megtalál.