Ezen az oldalon elemezheted
Szentesiné Nagy Margit „Mikulás”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Mikor a tél csöndje hópihét zenél,
2
messziről egy halk száncsengő mesél.
3
Megrebben az éj, az ablak is megcsillan,
4
mintha csodát súgna a december halkan.
1
S egyszer csak – ó, mintha álom nyílna,
2
megérkeznek a rénszarvasok sorba,
3
párás leheletük ezüst fényt lehel,
4
patájuk alatt csillagpor énekel.
1
Betárul az ablak, a szív is felragyog,
2
a téli éjben lassan fény gyúl ott.
3
S a csöndben megérkezik, minden szívet átjár.
4
Piros ruhás Mikulásunk, az égi jóbarátunk.
1
Mosolya meleg, mint gyertyafény a hóban,
2
zsákjában szeretet, csoda, titok, jó szó van.
3
S a száncsengő hangja tovább muzsikál,
4
hogy tudd, ma éjjel a varázs tényleg rád talál.