Mikulás

Forrás: Múzsák könyvtára

Mikor a tél csöndje hópihét zenél,
messziről egy halk száncsengő mesél.
Megrebben az éj, az ablak is megcsillan,
mintha csodát súgna a december halkan.

S egyszer csak – ó, mintha álom nyílna,
megérkeznek a rénszarvasok sorba,
párás leheletük ezüst fényt lehel,
patájuk alatt csillagpor énekel.

Betárul az ablak, a szív is felragyog,
a téli éjben lassan fény gyúl ott.
S a csöndben megérkezik, minden szívet átjár.
Piros ruhás Mikulásunk, az égi jóbarátunk.

Mosolya meleg, mint gyertyafény a hóban,
zsákjában szeretet, csoda, titok, jó szó van.
S a száncsengő hangja tovább muzsikál,
hogy tudd, ma éjjel a varázs tényleg rád talál.

Hozzászólások (1 darab)