Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Vizkeleti Erzsébet „Ünnep éjjelén”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCD
1
Köd ül a fákon, az est leszáll,
2
a hold olyan, mint repedt tükör.
3
Szívemhez simul a sötét árny,
4
és bennem dübörög az idő.
Strófa 2
Rímséma:
AAAA
1
Mécses lobban, lángja felizzik,
2
minden szikrában emlék kering.
3
Kéz simogat, vagy a szél játszik?
4
Édes érzés, a múlt megérint.
Strófa 3
Rímséma:
ABCB
1
A fák közt halkan a csend zenél,
2
lépés a harmaton nesztelen.
3
Nevemet hallom, hozzám elér,
4
és némán visszhangzik szívemben.
Strófa 4
Rímséma:
AAAB
1
Holtak napján megnyílik az ég,
2
köd szétfoszlik, mint az álomkép.
3
Te ott állsz és mosolyogsz, mint rég,
4
holt fény csillan a szemed mélyén.
Strófa 5
Rímséma:
ABCD
1
Ma nincs határ a lét peremén,
2
a csend mélyebb és sűrűbb az éj.
3
A szél csak susog, csillag zenél,
4
s a múlt a jelennel összeér.
Strófa 6
Rímséma:
AABA
1
Gyertyák fénye reszket a ködben,
2
mintha lelkek járnának körben.
3
A bús ünnep megidéz téged,
4
s egy érintést a levegőben.
Strófa 7
Rímséma:
ABBB
1
De jön a hajnal, s köd visszatér,
2
a holdfény is lassan elpihen.
3
Csak árny maradsz a szívem mélyén,
4
fájó emlék, túl az életen.