Ezen az oldalon elemezheted
Czirják Tiborné Móra Gyöngyi „Keresem a karácsonyt”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Lázasan keresem a karácsonyt egész évben,
2
Fűben, fában, lent a földön, fent a magas égben.
3
Közelben és messzeségben, az emberi szívben,
4
Arcon felragyogó mosoly őszinte fényében,
5
Igaz szóban, az egymás melletti békességben.
1
Látom a karácsonyt a bőkezű természetben,
2
Újjáéled erőm a virágos kikeletben.
3
Békére találok a nyári nap melegében,
4
Megnyugvásra lelek az ősz pompás színeiben,
5
Tavaszra várok a tél csendes tétlenségében.
1
Mennyi csoda rejlik a gyönyörű létezésben,
2
Mindegyik apró rész a karácsony érzetében,
3
Ünnepek ők tavasszal, nyáron, ősszel és télen.
4
Bájosságuk, amit adnak, hamvasan önzetlen;
5
Szeretetük szeplőtlensége tér- és időtlen.
1
Nem tudom, hogy az ember mikor, hol rontotta el.
2
Tiszta érzést a hamissal, mi céllal cserélt fel.
3
Miért jobb a fehérnél a cifrázva hímzett lepel,
4
Boldogságot mely ármány akar megvenni pénzzel,
5
Éjjel hány bús szem telíti meg párnáját könnyel?
1
Vadul sebez ember embert, szóval, tekintettel,
2
Vádol, bíróként tör pálcát, ártó hevességgel.
3
Létezik hű barátság, vagy csak élünk közönnyel,
4
Megelégedve a szürke felületességgel;
5
Ajándékként tekintünk-e a földi létünkre?
1
Szenteste, amikor pompát ölt az otthon éke,
2
S varázslatként hat ránk a fenyő tündöklése,
3
Nyissuk meg szívünk, áradjon a csend lélegzete,
4
Sugározzon bennünk Jézus Krisztus arany fénye;
5
Hitből szülessen egy élhetőbb élet reménye.