Ezen az oldalon elemezheted
Kollár Kornélia „A legdrágább kincs az ölelés”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
2
Egy csodálatos helyen jártam.
3
Sötét volt, de varázslatos,
4
Mesében ilyet ritkán látok.
1
Egy hídon álltam, körülöttem a tenger.
2
Mikor hirtelen megpillantok egy embert.
3
Közelebb lépek és kirajzolódik,
4
Egy arc, mely mindennél jobban hiányzik.
1
Édesapám, mondd, hogy kerülsz te ide?
2
Szükséged volt rám, hát az angyalok küldtek.
3
Nincs sok időnk ölelj meg gyorsan,
4
Megöleltem, zokogtam és elillant nyomban.
1
Ott maradtam magányomban, de rettentő boldogan.
2
Megállt az idő a rózsaszín sötét ég alatt,
3
A hídon már senki nem maradt,
4
De a szívem sosem volt boldogabb.
1
Egy másodpercnyi ölelés nekem a minden.
2
Nem az értéke miatt van ingyen.
3
Megfizethetetlen kincs ez,
4
Mit az angyalok nekem küldtek.
1
Arra buzdítok mindenkit,
2
Öleléssel tüntess ki mindenkit.
3
Nem tudhatod kinek mi a keresztje,
4
De legnagyobb gyógyír mindenre a szeretet.