Ezen az oldalon elemezheted
Bonnie Marcelé „Advent csendje”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Jaj, meg kellene állni,
2
Jézus születését nyitott szívvel várni.
3
Csak egy percre megnyugodni ebben a forgatagban,
4
Csendben elmélkedni gondolatban.
2
Szeretet tüzében lobogva remélni.
3
A sötét néma utcán sietek falhoz lapulva,
4
Jaj, ne vegyen észre, kerüljön el a pénz uralma.
1
Bárcsak e fénytelen világ is csendben, békében,
2
Néma feloldozás ingében
3
Várná azt az éjjelt, a tündöklő fényt,
4
Elnémulnának a fegyverek, békéért vívna harcot egy új nemzedék.
1
Egy új világ születne meg a fényben, hol nem a pénz az úr,
2
Nem a vagyon, a rang vezetne, mi életeket, sorsokat feldúl.
3
Néma kézfogás kell, hangtalan,
4
Tudnod kell, a szeretet érzés rangtalan.
1
Én némán, vergődve, magamba zártan
2
Tengődöm e holdbéli kies világban,
3
Lelkem mélyén hiszem és annyira várom,
4
Változik bennem is minden, s a próbát kiállom.
1
Nyújtsatok egymásnak kezeket,
2
Adventkor, ha néma csendben integet,
3
Nyissátok ki neki szívetek, ha jő a szeretet,
4
Én falnak lapulva ezt prédikálom...