Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Antal Izsó „Szobád Foglya”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCBBDEBFGGGGHGGIGBGJKKGLGLBLBIIMMCMBBBNOKGGBGPPBGQCPRQIIGGSOCITGIGBGGGPPIGHBBQGGGOUJIQQBKBOIVEGGLHGRIINGBMBWOEBBBBJGILOCXRQBGGBGJGBGBQYIK
1
Szobád ablakain
2
vastag, sötét,
3
nehéz függönyök.
4
Védenek.
5
Megszűrnek mindent,
6
ami kívülről jön.
7
Bent a fény is
8
ritka vendég.
9
A vaskos,
10
egyetlen ajtó bezárva.
11
Tökéletes biztonság.
12
A kíváncsi nap
13
nyakát nagyra nyújtva
14
próbál bekukkantani
15
a szobába.
16
Mindhiába.
17
A függönyök vastagok,
18
jól takarnak.
19
A szoba a tiéd.
20
Kaptad.
21
Itt élsz.
22
Most is itt vagy,
23
rab vagy.
24
Elzárva
25
a külvilágtól.
26
Elzárva
27
minden zajától.
28
Kirekesztve,
29
távol a világtól.
30
Valaha szeretted.
31
Menedéked volt.
32
Ha valami bántott,
33
ide szöktél,
34
vigaszt itt kerestél.
35
Most börtönöd.
36
Innen szöknél,
37
ha tehetnéd,
38
de a zárak erősek.
39
Nem engednek.
40
Csendben kuporogsz,
41
egy sarokban.
42
Fogoly vagy.
43
Áldozata
44
a magánynak.
45
Az egyedüllét
46
fojtogat.
47
Ha tudnál,
48
innen futnál.
49
Messzire.
50
Akárhová.
51
Csak el innen.
52
A rejtőzködő csönd
53
békésen szunyókál,
54
arcodon.
55
Szád szögletén
56
jégkristállyá fagyott
57
mosolyod.
58
Ma ajkad lusta, néma
59
bezárva.
60
Még egyetlen szó sem
61
hagyta el a nap folyamán.
62
Két eleven, tűzben égő
63
szemed, két forró,
64
izzó parázs.
65
Belőlük, szabadulást
66
remélő pillantások
67
fakadnak, lobbannak,
68
s szobád zárt falai közé
69
szorítva cikáznak,
70
mint ketrecébe zárt
71
dühödt vad,
72
ki fel, s alá járkál.
73
Elszánt pillantásokkal
74
pásztázod
75
a zárt falakat.
76
Ha tehetnéd pillantásaid
77
zúznának, törnének,
78
a falakon réseket ütnének,
79
kiutat találva innen,
80
a vakító fénybe, a külvilágra,
81
kitárt, ölelő két karjába,
82
az édes szabadságnak.
83
Eredmény híján,
84
végül felállsz,
85
kifelé tekintesz.
86
Áttetsző alakod,
87
az erőtlen,
88
gyenge fényben,
89
felkiáltójel, fájó seb,
90
a beszűrődő félhomály
91
ereszkedő függönyének
92
árnyékán.
93
Fejed bánatosan lehajtod.
94
Ma sem sikerült.
95
Marad holnap is
96
életed tere e zárt világ.
97
Már csupán csak
98
azért imádkozol,
99
hogy még egy ideig
100
kibírjad.
101
Most erőt veszel magadon,
102
fogad összeszorítod,
103
Magad megrázod.
104
Arra gondolsz,
105
hogy a nap
106
mindennek ellenére
107
holnap is felkel.
108
Még nem halt meg
109
végleg a remény,
110
s lesz még holnapután,
111
s újabb holnap is,
112
tán még szebb,
113
még reményteljesebb,
114
s a mainál jóval sikeresebb.
115
Így megbékélve,
116
nyugovóra is térsz.
117
Lefekszel ágyadba.
118
Takaród fejedre húzod,
119
s máris alszol.
120
Hamarosan
121
az álom is eljő.
122
Álmodban röpülsz,
123
szárnyalsz szabadon,
124
a végtelen kék égen.
125
Érzed a szabadság szele
126
felkap,
127
elragad,
128
felrepít az égbe,
129
iszonyú magasba,
130
hol már szemébe is nézhetsz
131
a Napnak.
132
Egész lényed
133
áthatja,
134
egy régóta keresett
135
ismeretlen,
136
mégis oly ismerős érzés:
137
Végre itt, végre most,
138
Boldog vagy!