Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Antal Izsó „Szent Lajos sziget, Párizs”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCDCEBA
1
A Rue Saint-Louis-en-l’île
2
egy csepp nyugalom, falatnyi meglepetés.
3
Egy rövid utca Párizs szívében.
4
Az egykori szent és király, Szent Lajos
5
nevét viselő kis sziget közepén.
6
A megannyi látnivaló után látszólag
7
semmi érdekes, semmi különleges,
8
semmi, ami itt elbűvölne.
Strófa 2
Rímséma:
ABCDEF
1
Csupán egy utca, így egyszerűen.
2
Egy zárójel, egy szusszanásnyi csend
3
a zaj, tolongás, a rohanás közt és után.
4
Ami ebben a meglepő és egyben megkapó, az,
5
hogy mindez a lázas, lüktető
6
nagyváros közepén fogad.
Strófa 3
Rímséma:
ABCCDEF
1
Ez a valami valójában
2
egy kincs,
3
egy ékszeres ládika,
4
egy csiszolatlan gyémánt,
5
s mindez ingyen: itt nincs belépő, nincs pénztár,
6
ahol a fizetéshez hozzátartozik
7
a szükséges kellék, a sorban állás.
Strófa 4
Rímséma:
ABCCC
1
És amit a hely kínál:
2
nézelődés az utca két oldalán,
3
a sok boltocska csábító kirakati portáját végigfutva,
4
vagy akár belül a boltban egy mustra,
5
vagy csupán egy célnélküli séta.
Strófa 5
Rímséma:
ABCDCEDDDD
1
Itt a szigeten ráérsz ballagni, itt nem pénz az idő.
2
És ha egyszer a végére érsz, s az utca elfogy,
3
fordulj balra: kincsre akadsz, egy Szajna-parti sétányra,
4
a quai d’Anjou-ra bukkansz, szegélyezve árnyas fáival.
5
Amit ott látsz, az megcáfolja a korábbi állítást,
6
hogy itt nincs látvány.
7
A rakpart önmaga egy látvány az árnyas fákkal,
8
oldalán a Szajnával,
9
párosulva egy különleges hangulattal.
10
Mindez így egy kerek egészet formál.
Strófa 6
Rímséma:
ABBCDBBE
1
Sétád közben állj meg a rakpart közepén,
2
ülj fel a kő mellvédre, lábat lógatva,
3
s hallgasd a túlpart moraját,
4
megszűrve a zajt a platánok által.
5
Nézz le a vízre és a rakparton andalgó
6
önfeledt szerelmes párra,
7
s menten elfog a nosztalgia.
8
Önmagad látod képzeletedben vissza, ifjan.
Strófa 7
Rímséma:
ABCDEFDD
1
Egy mélyet sóhajtasz, szemedben megjelenik
2
néhány könnycsepp, de nem szégyelled őket.
3
Kezed ugyan mozdulna, hogy letöröld
4
a makacsul legördülni kívánókat,
5
de félúton megáll tétován, inkább zsebre dugod,
6
könnyed hagyod, hogy folyjon.
7
Felállsz, és halkan, csak úgy magadnak,
8
egy régi dallamot fütyülve mész tovább.
Strófa 8
Rímséma:
ABCDEFGC
1
Barátom, bizton mondhatom,
2
ha életedben egyszer oly szerencse ért,
3
hogy lépted egyszer itt, a quai d’Anjou kövén
4
kopogott, emlékét sose felejted, s álmaidban
5
gyakran visszatér majd a látvány,
6
melyet akkor láttál, s újra elfog a hangulat,
7
melyben itt részed volt, s melyben elmerültél,
8
itt Párizsban, egykor régen.