Ezen az oldalon elemezheted
Szabó Szabina „Régi nyár”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Ha visszatekintek szép emléket keresve,
2
egy kép dereng fel bennem, érzésekkel telve.
3
Anyuék nélkül végre szabadabban lehettem,
4
unokatestvéreméknél pár hetet tölthettem.
1
Volt felelősség is, na meg feladat, temérdek,
2
mégis ezek voltak a legszebb, legjobb évek.
3
Barátságokat kötöttem, szerelembe is itt estem,
4
újra és újra éreztem, hogy itt végre élhettem.
1
Emlékszem, hogy az árokparton fekve, beszélgetve,
2
lestük a csillagokat, semmivel sem törődve, nevetve.
3
Kaptam itt véget nem érő csókot, a kapuban állva,
4
éreztem szerelmet és vágyódást, levél soraiba zárva.
1
Ültünk a sörözőben, egymás szavába vágva meséltünk,
2
majd a kultúrban tartott diszkóban táncra perdültünk.
3
Sétálhattunk éjjel, egyszer bemásztunk az oviba is páran,
4
mindenki egy játékon ült, s beszélgettünk az udvarban.
1
Vágyakoztunk érintések és csókok után a szerelmünktől,
2
táncoltunk spannolva egymást, vezetve vad érzelmektől.
3
Sosem voltunk egyedül, mindig volt kihez szólni,
4
jó érzés ezekre az évekre most visszagondolni.