Ezen az oldalon elemezheted
Antal Izsó „Ha szemedbe nézek”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
2
Téged látlak, ahogy vagy, a puszta valód.
3
Tüzeket látok, vad lobogását
4
magasra csapó pusztító tarajos lángoknak,
5
s nyomukban szállni tüzes pernyét a magasban,
6
s üszkös fekete romokat.
1
És ha közelebbről vizsgálom,
2
kavargó színes képeket látok a világról.
3
Égig érő hegycsúcsok szédítő ormát.
4
Gyilkos szakadékok ölének csábító hívását.
5
Tengerek magasra csapó tarajos, morajló hullámát.
6
Fenn az égen, a magasban, süvöltő hideg szelek vágtáját,
7
fenyegető, vészterhes fekete felhők vonulását.
1
És ha kitartó, lankadatlan figyelemmel tovább vizsgálom,
2
feltűnnek szemed tükrében
3
selymes fűvel borított, szelíd, tágas rétek,
4
csörgedező búvó patakokkal szegélyezettek.
1
Nézem szemed tengerkék íriszét,
2
ahogy tágul a fényre, s ahogy csodálkozol,
3
és látom szemed, forrását fakadó könnyeid tengerének,
4
könnyek, melyek barázdát szántanak arcodnak mezején.
1
Nézem hosszasan, párját szemednek, két ékkövét arcodnak.
2
Csodálom őket, szemem róluk levenni nem tudom, erőm kevés,
3
s miközben nézlek, te visszanézel rám, s látom, hogy
4
pillantásodból süt, árad felém néma szerelmi vallomásod.