Ezen az oldalon elemezheted
Kovács Attila „Fagyott tölgyes”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Isten angyalai lapáttal hintik,
2
terítik a csendet paplanként
3
a havas tél esti tájra,
1
A nagy öreg tölgy is kabátját gombolja,
2
szürke ág torzsa kandikál,
3
varjúcsapat sál alól sercen,
4
nem libben a mókus tappancs sem.
1
Fekete levelek vacognak az estben,
3
Sűrű törzsek közt küszködik,
4
szűrik a maradék fényt.
1
Tágas odúban szuszogva apró lelkek,
4
a melegség rég nem látott vándor.
1
Dacos, büszke fák is vénülnek,
2
nincs számukra jó tanács,
4
Mindenünk eladnánk, morzsolódunk,
1
Szél taszítja, omlik le tőrként
2
szürke jégcsap némely ágról.
4
terül a roppanó jég tükör.
1
Apró patakon csillan a hold,
2
csak füstje száll, messze a falu.
3
Parázstól susogó kandallók mellett
4
vizslák harapják a puha, lágy meleget.