Vers elemzés – szótagszám és rímséma
Ezen az oldalon elemezheted
Antal Izsó „Hóesés”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
Strófa 1
Rímséma:
ABCDCCECFCDGHIJEDKCCC
1
Ma fehér gyászba borult a táj,
2
hogy így havasan, holtában emlékezzen
3
az egykori derűs nyárra,
4
és őrizze képzeletben hajdani képét
5
a napsütésnek, vidám kacagásnak.
6
A mai napra, a gyászra,
7
ruhát a táj a magasban szálló
8
fekete felhőkből választott magának.
9
Az égbolton vonuló felhők
10
súlyos terhüket tovább tartani már nem tudták,
11
megkönnyebbülve nyíltak meg,
12
s tartalmuk, a friss hó, most esik,
13
szakad a magasból,
14
s csak hull egyre, kitartón
15
fenn a szálló, vonuló felhőkből
16
a lebegő, föld felé tartó fehér hó,
17
angyalok könnye, gyermekek öröme,
18
kavarog a légben, a sok-sok tömött hópehely,
19
megannyi furcsa sokszögű csillag,
20
szállnak, keringenek szabadon, szellőtől fújva
21
fehér közkatonái ők, tél tábornoknak.