Írta:
Aurora Amelia Joplin
📅 2026. 02. 27. 00:34
Élet
❤️ 1
👁️ 12
A nyár hirtelen érkezett a hegyek közé, a Nap ragyogott az égen, és meleg sugaraival aranyszínű fénybe vonva festette a tájat. A zöldellő rétek tele voltak virágokkal, a fák friss levelei pedig suttogva meséltek a szellőnek. A Kék-hegyek között egy kis tisztás terült el, ahol az ég kékjével és a föld zöldjével csodás kontrasztban találkozott.
Luca a tisztás szélén ült, szívében hatalmas várakozással. Gyermekkori hely volt ez, számára szent hely. Az elmúlt hetekben gyakran járt ide, hogy elgondolkodjon az életén, de most valami más miatt ült itt. A kezében egy kis papírfecni lapult, amit reggel írt, és amit azóta is csak nézegetett, de még nem küldött el.
„Szia, Mia. Remélem, jól vagy. Szeretném, ha találkoznánk. Van valami fontos, amit meg kell osztanom veled.”
Ahogy a Nap szépen…
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 02. 15. 06:46
Élet
❤️ 1
👁️ 9
Az erdőszélen, ahol az öreg anyóka éldegélt, apokaliptikus hóviharok, istentelen körülmények uralkodtak. Az idős anyó azonban sem a természettől, sem pedig a veszélyes vadállatoktól nem félt. Mint vallotta: élt már bő bőségesen eleget, és eltemette szerető hozzátartozóit, tehát, ha esetleg az életére törnek, nincsen olyan értéke, melyet ellophatnának tőle. És különben is, ki járna az isten háta mögött?
Egy rozzant, hulladékanyagokból összetákolt faviskóban lakott, melyben csupán egy közepes méretű fémkályha adott némi meleget. A mellékhelyiség is kint volt. Amikor váratlanul, és hirtelen leesett az első, hatalmas pelyhekkel érkező barátságtalan hó, jóformán a legalább száz kilométerre lévő falut is tökéletesen elzárta a külvilágtól.
A farkasok sokszor bemerészkedtek a völgyekbe. Hol…
Tovább olvasom…