Ködös szürkeség szinte kikészíti a hajnal fényeit; iszamos, gusztustalan massza egyre pesszimistábbá teszi az embert. Felteszem a reggeli tejeskávét, és megpróbálok a hajnal mélabús, egykedvű hangjaira koncentrálni. Kopogást hallok beszűrődni odakintről. Egy ismerős, női arc mosolyog rejtélyesen a bejárati ajtó miniatűr kukucskálójában. El sem hiszem, hogy itt van! Már mennyi évtizede, hogy utoljára az érettségi banketten bámultam abban a vadítóan dögös, szexis koktélruhában, melyet százszázalék, hogy csupán csak azért vett fel, hogy kiadósan megdobogtassa a kanszíveket. – Hát szia, édesem! – cuppanós csókkal üdvözöl, amint kissé tartózkodva beljebb lép. Érződik, hogy kicsit feszélyezve érzi magát, hiszen míg osztálytársak voltunk, egyszer sem látogatott meg. Folyamatosan bocsánatot…Tovább olvasom…
Ötödik gyereknapunk, amit hármasban csak a lányaimmal töltök. Ők éppen az ugrálóvár süppedő szivacsában önfeledten hemperegnek. Igen, pontosan öt évvel ezelőtt szabadultam ki nárcisztikus férjem rabságából. Azóta minden hétköznap és ünnepnap nélküle telik. Hogy mennyire vágytam erre, azt el sem mondhatom! Azt viszont nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz egyedül a mindennapokban, hiszen nem volt támaszom. Szüleim elváltak, apámról nem tudok semmit, anyám új párjával él Angliában. Testvérem nincs, nagynéniktől, unokatestvérektől nem várhattam semmiféle segítséget. Már az is kész csodának számított, hogy a válásom után fel tudtam állni. Tele voltam adóssággal. A volt férjemtől is csak fél év elteltével kaptam gyerektartást, és úgy manipulált a munkahelyén, hogy csak a legkisebb…Tovább olvasom…
Amélia Floridában, Orlando városában lakik. Az egyetemen filozófiát tanít. Két gyermekével egyedül maradt, mert tizenhárom év után a férje talált egy nála jóval fiatalabb nőt. Mary hat éves, George tíz éves. A válás nagyon megviselte mindhármukat. Az ex-férje Európába költözött végleg az új barátnőjével, így a gyermekeit sem látogatja. Teljesen megszakított minden kapcsolatot velük. Kolleganője Nancy, aki egyben a barátnője is, közvetlen szomszédságukban lakik, így sokat segít Améliának. Olyanok, mintha testvérek lennének. Marynek ő a keresztanyja. – Nancy, nem tudom mitévő legyek – kezdte a beszélgetést Amélia és könnyeit törölgette. – Miben segíthetek? – Nagyon sajnálom a gyerekeket. Sokat rontottak a tanulmányi eredményeiken, nem figyelnek, stresszesek. Nagyon nehéz velük…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
A hálószobában üldögélt. Valami miatt sokkalta komfortosabbnak, meghittebbnek, talán még elegánsabbnak is találhatta a lakásának ezt a hangulatos részét, mint a többit, és a tükörbe bámult mélyen, áthatóan. Szórakozottan pepecselni kezdett az eperízű szájfénnyel, amit párja olyannyira szeretett. Megismerkedésükkor is csupán egy kis arcpirosítót és szájfényt viselt arcán, de ezt is csupán csak a kivételes, különleges hölgyek körmönfont, mondhatni csábító eleganciájával tette, mely nem pusztán birtokolni akarja a férfit, de meg is tartani. Farkasszemet nézett a tükörrel. Előbb naiv, mosolygós, bájos kislány módjára, mint mikor kislányként édesanyja ruháiba öltözött, vagy pöttöm lábára húzta anyja magassarkú cipőit, és járkált is az egész házban, akár egy kis imádni való kis hercegnő…Tovább olvasom…
Zoli szülei különös módon hagyták ott egymást. A fiú akkoriban talán öt-hat éves lehetett. Egy borongós, barátságtalan november végi délelőtt történt, amikor apja meglátogatta őket, és mivel Dávid szülinapja volt, hozott ajándékot is, amiből aztán acsarkodó, kiabálós veszekedés lett. – Hogy volt neked képed idejönni, mi??? – fakadt ki önmagából totálisan kikelve a még mindig filigrán, sportos anyuka, miközben kisebb mutatványra volt szüksége a magassarkú cipőjében, hogy beegyensúlyozhassa a szülinapi tortát az étkezőasztalra. – Ági! Hozzád nem jöttem! Csak a kis krapekot akarom felköszönteni! – ügyetlenül szorongatta a díszes csomagolópapírba csomagolt ajándékot, miközben egyre frusztráltabban, idegeskedve tűrte volt párja pikírt megjegyzéseit. – Ha jót akarsz, akkor most rögtön…Tovább olvasom…
November elején ritkán süllyed fagypont alá a levegő hőmérséklete, de akkoriban néhány hópihe formájában kaptak korai ízelítőt a földlakók a közelgő télből. Szomorkás, rideg napok követték egymást. Azonban nemcsak a kinti időjárás miatt volt borongós hangulata Annának. Lánya miatt búslakodott. Majdnem felemésztette az a tudat, hogy a még gyermekkorú Nórácskája szíve alatt hordta első magzatát. Három hete őrizték ezt a titkot lányával és az alig nagykorú apajelölttel együtt. A napok gyorsan váltották egymást. Hamarosan fel kellett fedniük titkukat a család többi tagja előtt is, mivel, ha ezt nem teszik, akkor is nyilvánvalóvá válik Nóra testalkatának változásából. Igen ám, de komoly fejtörést okozott, hogy hogyan mondják el a kissé mogorva nagypapajelöltnek a terhesség tényét. Több…Tovább olvasom…
Először meg sem hallotta, hogy bármifajta válság felmerült volna saját, tökéletesnek hitt házasságával, avagy párkapcsolatával kapcsolatosan. Na jó, talán ha hozzávesszük, hogy Balázs kütyümániásként előszeretettel túráztatta a legújabb okos plazmatévét a nappali kellős közepén, és majd agyonunatkozta magát, ha elmentek akár öt napra is egy csöndes, békés kis faluba az isten háta mögé a Mecsekbe. Edina elsőként arra gondolt, hogy párja csak viccel vele; elvégre volt két gyönyörű, tüneményes gyerekük, akiket magánoktatásban részesítettek, és alapítványi sulikba járattak, és megengedhették maguknak a minden évben esedékes akár kétszer, háromszor is igénybe vehető családi nyaralást valahol a Maldív-szigetek, Bali, Thaiföld közt félúton. „De ez a mostani egy kicsit talán mégiscsak komolyabb…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
Kilencvenes évek, lakótelepi ház. A legtöbb nő otthon van; háztartást vezet, vagy épp gyereket nevel, a folyosón teregetnek, paprikás krumpli illata száll, bele a frissen szárított ruhákba. Közvetlen kapcsolatunk a szomszédokkal elkerülhetetlen: a folyosón elhaladva benéznek az ablakunkon. Anyám ezekben az években még kész bármilyen csevegésre, a mai időkről és erről a felfordulásról, amit nekünk nem magyaráznak meg. Hűvös a lépcsőház, ami itt ritkaságszámba megy. Apám egy másik lakásban él, új nője van. Havonta megyek látogatóba, olyankor az új nő affektálva beszél, neki nincsen gyereke, és azt hiszi, hogy teljesen hülye vagyok. Anyu mindig megkérdezi, hogy mit mondott az a nő, ez a téma nagyon izgatja, ezért mindent el kell mesélnem. Az a nő festett szőke, magas sarkút hord, és nem…Tovább olvasom…