A víz

Föld mélyében gyülekezik,
résen forrásként kibukik,
földön heverve eret vág,
mígnem csermelyben somfordál,
tóban cseppenként álldogál,
mélyén csak érként csordogál,
a patakokban csobogás,
folyóba gyűlve széles ár,
de folyammá is duzzadhat,
tengert, óceánt alkothat.

A víz és a föld

Föld morzsáit tovaviszi,
míg maga útját megteszi,
ha megérkezik elfáradva,
mozgásával alábbhagyna,
hordalékát partra rakja,
vele magát megszaggatja,
szikla közé furakodik,
odút váj és belebújik,
odvából mikor barlang lesz,
cseppkő oszlopot építget.

A víz körforgása

Föld derekán nap hevíti,
sarkain hideg dermeszti,
felhevülve páraként száll,
magasságban felhőt formál,
fellegből mikor visszajön,
cseppekben esik az eső,
megdermedve, mint jégkristály,
hópihékben lassan leszáll,
elaprózva köddé válik,
jégtáblában tömörödik.

A víz játéka

Vízesés szikláról ugrik,
zuhatag szélesen omlik,
hullámmal sziklát nyalva,
tengernek háborgó moraja,
Nap hőfokát változtatja,
óceáni áramlattal forgatja,
természetét ha rejti gát,
félelmetes mikor kihág,
engedve, szabadulva erő,
sodor mindent mi útjába jő.

A víz és az élet

Földet körbeforgolódó,
lett életadó s fenntartó,
élőhely belemerülve,
sok a partján elterülve,
nélküle élet nem létezne,
pár mikroba űrből érkezne,
eső kopog, garancia,
sivatagban bizonytalan
a harmatból pár uncia,
hó és jég alatt bújócska.

A víz és az ember

Embernek állandó társa,
néha viszi csak halálba,
nélküle pár napig bírja,
mindenét vele tisztítja,
tartályában csendesen vár,
hozzá cső alagútban jár,
medencében pancsolgatja,
szökőkútban megugratja,
nem az állandó közege,
de legtöbbet használ belőle.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.