Anyák napja

Temetőbe visz az utam,
hisz csak itt találkozhat Veled.
Virágcsokorral érkezem, de csak
egy vázába rejthetem.
Anyák napján hozzád jöttem,
csendben állok előtted.
Közel 42 éve, egy
márványlap mögött pihensz.
Az idő nem gyógyít engem,
sőt, egyre jobban fáj, hogy
nem vagy itt velem.
Tegnap voltam a családi háznál,
megálltam az ablak előtt,
ott, ahol ki szoktál nézni.
Becsuktam a szemem, és ott
láttalak tégedet.
Álltam egy darabig, és emlékeztem,
gyerekkorom jutott eszembe.
Gondolatok kavarognak fejemben,
milyen törékeny is az élet.
Mennyi öröm, bánat, keserűség, amit
el kell viselnünk, míg végül
örökre elmegyünk.
Most is hallom, ahogy súgod nekem:
Várok rád, de még ne siess!
Maradj még a földi létben,
és éljél boldogan!

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.