Véletlen lehet-e magány? Vagy elcseszett talány? Ördögi kör az, mely gyilkolhat talán?Tovább olvasom…
A kitaszított, cserbenhagyott káosz – félő –, még egyszer már ritkán akarhat élet-egésszé rendeződni. Óvópincék vagy légó-bunkerekTovább olvasom…
Egy dallam zengett, mely egy távoli üzenet a széllel messziről förmedve érkezett.Tovább olvasom…
Egy adott városon belül micsoda ninivei halotti csönd. Egyszerre hordozza magában gyászt, fölszaggatott, több stigma-sebekben fetrengő, gennyesedő indulatot, mint megannyi megbékéltTovább olvasom…
Sokfelé káosz a világban. Káosz a köbön... Máshol háború, szenvedés... Bennem meg öröm...? Szinte szégyellem magam... Ez talán közöny...?Tovább olvasom…
Menedékem oly görcsösen kerestem. Belefáradtam a lékbe, mely magamra hagyott s meggyötört. Bennem izzó senkiföldjeként vulkánként forrongott ítélet és szó. Élek még, bár napjaimat fokozatosan rombolja, kártékonnyá teszi félelmem a jövőtől s a monotónia. Mint a színvak, ki már ritkán ha láthat becéző női ajkakat, vagy hullámos, tarka szivárványt tű-köteleken kénytelen egyensúlyozni akaratom s elvermelt szívemben inkább megkérgeskedtek emlékek s gondolatok, hogy helyüket végképp átadják a mélyben rejtező férfikor összefüggéseinek! V.I.P.-estek, Don perignon, áskálódó kolonc-lesők becsapott banda-hada villantja agyarfogait egyszerre irigység s gonoszság ha az kell hozzá, hogy öt perc láthatóságból országos hírnév kerekedjék hordalékával majdnem mindenit befon e földi, iszamós Styx.Tovább olvasom…
Totálisan acsargó szókaraték zápor-zuhogásából világméretű Káosz-fogcsikorgatást hallani. Veszettül tajtékzik az agymosott ebihal-populáció, amit a multiplexes bulvármédia-szennyüledék naponta csak képes kitermelni önmagából. Hiéna-ráják alattomos szárnyas csápjai dülledt pávaszemű csacsogó fruska-performanceokat szülnek, s teremtenek. Ébrenlétünk határán már továbbra is megbotránkoztatón szörnyedünk tovább. Megművelt homály ritkán éleszthette újjá a megművelt Egészt. Idomtalan idiotizmus korszak burjánzó sejtekként máris mérgezőn-terhesülőn gondolkodni vágyó emberekre rátelepszik. Kevélységekben is igen zabolázhatatlan, ostoba, birka-nép; légkalapácsok ütemes zaj-csattogása sem lehet már elég, hogy a vélemények kreatív-alkotói különbözőségét elfogadva tiszteletben tartsák.Tovább olvasom…
Néha elvonulnék csak úgy lazán, civilizációtól, szótalan, tűnődnék természet tiszta taván, egy fűthető kis kunyhó ott jó, ha van.Tovább olvasom…