„kortárs magyar irodalom” – versek címszó szerint

← Vissza a verscímszavakhoz

Találatok: 2

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 03. 26. 06:41
Téma: Élet
👁️ 12   ❤️ 1

Mert Kezdetek s Végek egyre szűkölő megszilárdulásnak indult kopásnyomai, a folyton bomlófélben lévő kicsinyeskedő mozdulatok, alamuszi, olcsó kis gyanakvások, úgy mintha egyre nyilvánvalóbb tény lenne a halandóság eltűnése is; hisz ha valakiről alig tudhatnak valamit, az kicsit olyan, mintha meg sem született volna – legalábbis – manapság. A Valóság masszív groteszk börtönfalára még így is változó határvonalakat pingál egy-egy folyamatosan változó ábrándkép vagy gondolati sík; mert mostan éppen úgy magánakvalón törtet a kicsinyes szélhámos, akárcsak a spicliskedvű cinkos, egymás kripta-arcába – sokszor – éppen úgy néznek, akárcsak egy torz-tükörbe.

Kelleti jócskán magát a pénzéhes kurtizán, ha kell, ha nem, csakhogy egyedül neki haszna legyen – senki sem érti meg a néma kagylót, ha homokszem sérti meg bensejét s fáj lelke, mert már alig maradhatott valaki, aki a puszta, zsigeri Valóságot cáfolhatná meg; szívekbe bevésett komisz Idő minduntalan tovarebben, a bizalom láthatatlan lépcsőfokait sem mászhatja immár meg akárki. Mintha minden szakadék-szándék csupán csak hallgatni volna képes kifeszített talpak alatt; a tehetetlenség biztos tudata tapogat, akár a vak az ember dolgai körül.

Tovább olvasom…

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 05. 01. 06:44
Téma: Élet
👁️ 3   ❤️ 1

Folytonosan közeledsz s távolodsz magadtól egyszerre, szinte észre se veszed; megesik, hogy lubickolsz kedvedre a Lét összetett sűrűségű iszapjában, vagy átsurransz kopogó szellemként észrevétlen a vanból a tudatos nincs felé. Lelked bevetett földje felett talán még most is lebeg egy láthatatlan, vezérlő kéz, mely egyszerre gyámolít s védelmez. Tétova várakozásod egyszerre félszegebbé tesz, majd kételkedést ébreszt lelked mélyén, mert tudhatod: mindig is lesz egy újabb vesztenivalód, tán még akkor is, ha megtanulhattál összefüggések láncolataiban gondolkodni.

Szavak s sanda ígéretek torzszülöttjei mintha naponta egymásra rakódnának úgy, hogy észre se veszed, s végleg beszippantanak, mert a komfortos hiúság is, akárcsak a tudatalatti mélyén szunnyadó különféle egók hatalmai, mintha kölcsönös kedvvel azonnal arra törekednének, hogy azonnal kijátsszák a másikat.

Tovább olvasom…