A kocsi ablakából nézem, Egy cinege száll a rét fölött. A búza lassan lengedezik, A tavasz melege beköszönt.Tovább olvasom…
Fűben fekve nézem az eget, keresgélem a bárányfelhőket, jó lenne egyiken üldögélni lábat lógatva fentről lenézniTovább olvasom…
Vigyék, vigyék a zord telet! Válaszolnak a verebek: Csirip-csíp, minél hamarabb! Harsan fel vígan tavasszal.Tovább olvasom…
Csalogattam, hívogattam, Nem sütött ki... elfogadtam. Elfogadtam, elengedtem,Tovább olvasom…
Nem volt még év, Sőt ember sem tán, Ki tavasszal ne rohant volna, És kiáltozott: nézd, itt az első csoda!Tovább olvasom…
Lapít csendben, a zsebemben, egy másik világ.Tovább olvasom…
Selymes esőcseppek halkan koppannak, mint gyöngyök, a földre hullanak, Élénk zöld leveleken táncra kelnek, Mikor az esőcseppek rájuk nevetnek.Tovább olvasom…
Szél fésüli aranyló rét fodrát, nap csókol friss százszorszép-arcokat, mezőn át teker a lány kacagva, kerék dalol alatta boldogan.Tovább olvasom…