Ezen az oldalon elemezheted
Ynela Zíléna „A Hold virága”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Egykor az idők hajnalán,
2
mikor még kicsi volt a világ,
3
egy ajándékot nyújtott a Nap,
4
tündérvirágot adott a Holdnak.
1
Ez volt minden idők első szerelme,
2
mely a világ összes szegletét elérte.
3
S a Hold oly féltve őrizte,
4
mint a múlt a tegnapot.
5
Ahogy a jelen a pillanatot, úgy ölelte.
1
Mert az eredő szeretettől kapta.
2
És e virág volt a szépség netovábbja.
3
A legszebb pirkadattündér alkotta,
4
mikor szárnyának fényéből létrehozta.
1
De megtört a tiszta fény áramlása,
2
s ezzel eljött a szeretet változása.
3
Jó ideje éltek már törtfény-szívűek,
4
kik eddig a Földön hagyták léptüket.
1
Rátették kezüket az erdőre, mezőre,
2
medvék téli álmára, a tengerre.
3
De kiszemelték maguknak az eget,
4
s rögvest kifeszítették a tenyerüket.
1
Most markukban tartják Nílát,
2
a legszebb szerelem virágát.
3
A Földön elkezdett kopni a fény,
4
nagy erővel kúszott közéjük a sötét.
1
Egyre több törtfényű született,
2
s a világ egyre hidegebb is lett.
3
Csak Níla nem adta fel a küzdelmet.
4
Éjjel-nappal suttog: „egy lépéssel közelebb…”
1
„Együtt… együtt…” ott volt a levegőben.
2
De a zajban nem éri el a füleket.
3
Telt az idő, s egyre fakóbb lett minden,
4
lassan széthullik az, miben egykor hittek.
1
De tovább száll kitartóan a lehelet:
2
„Együtt.” - míg elér egy bátor szívet.
3
– Együtt sikerülhet! – kiáltja a fiú.
4
– Összefogunk! A sötétből ez a kiút.
1
Níla szirma reménytől lágyan remeg:
2
– Emberek! Minden ott van bennetek!
3
Az idő óriástól kölcsönzött léptekkel jár,
4
mire végre meghallják a kisfelnőtt hangját.
1
S egymásban a tiszta fényt megerősítik,
2
a világok közötti hidat szeretetből építik.
3
Mert a valódi fény nem fentről érkezik,
4
két ember egymás felé lép – így születik.
1
A kék-lila égszövetében egy út nyílik,
2
Níla egy szirmot hátrahagyva hazasíklik.
3
S mikor rózsás köd öleli az ösvényt,
4
behúzza a sötétség előtt a függönyét.