Édesanyám hazavár!
Szabó László István
A tornácon vár már engem!
Szótlanul, némán, csendben.
Haza kéne végre mennem,
Otthon finomakat ennem,
Megint gyermeknek lennem.
Fejemet kötőjébe tennem,
Míg pihenne a karosszékben,
Békesség lenne a lelkében.
Árokpartján neki virágot szedni,
Szelíd csókjaimmal megölelni.
Örülni a forró levesnek,
Az illatos kenyérnek,
A hideg víznek,
A simogató kéznek.
Az otthon melegének,
Édesanyám csillogó szemének.
Szótlanul, némán, csendben.
Haza kéne végre mennem,
Otthon finomakat ennem,
Megint gyermeknek lennem.
Fejemet kötőjébe tennem,
Míg pihenne a karosszékben,
Békesség lenne a lelkében.
Árokpartján neki virágot szedni,
Szelíd csókjaimmal megölelni.
Örülni a forró levesnek,
Az illatos kenyérnek,
A hideg víznek,
A simogató kéznek.
Az otthon melegének,
Édesanyám csillogó szemének.
Hozzászólások (2 darab)
Elias Axel Reid ◆ (2026.04.08. 22:55)
Szeretettel gratulálok! 🙂
Aurora Amelia Joplin ◆ (2026.03.10. 18:35)
Olyan meghatóan szép! Köszönöm szépen!🙂
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!
További hasonló versek az Anyák napja témájú versek közül: