Ezen az oldalon elemezheted
Gyólay Karolina „Utamon”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Utamra gördülő éles kavicsok,
2
talpamat húsig hasítók,
3
vér sarjad minden lépésnél,
4
bukdácsolok az életem ösvényén.
1
Térdre esek, új hegek, de felállok,
2
sebzett lelkem fájdalmát lerázom,
3
múltam piros lábnyomait otthagyom,
4
küzdök, mert élni – élni akarok.
1
Ezer csodán bújik át, csak a most számít,
2
az út végére szívem nem vágyik,
3
élek, létezem, nem adom fel,
4
vihar tépázhat, én még nagyobbat lépek.
1
Szárnyai alá vesz a fehér madár,
2
vidám éneke szívembe magot ás,
3
boldogság csírázik ki belőle,
4
ó, élet, az utolsó bú sóhaj száll el vele.
1
Tudom, ki és miért itt vagyok,
2
az enyém az út, amin harcolok,
3
magyar nóta szakad fel ajkamról,
4
magyar álom kísér nehéz utamon.
1
Elesek, felkelek, elesek, felkelek,
2
bennem az iránytű tudja, merre kell mennem,
3
megigazítom tépázott ruhám, fürtjeimet,
4
csillogó szemmel nézek a jövőmbe.