Ezen az oldalon elemezheted
Kollár Kornélia „Múzsám”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Te vagy, ki nehéz időkben megfogtad kezem,
2
Csendes szereteteddel tápláltad lelkem.
3
Némán magadhoz öleltél,
4
Támogatásoddal feljebb emeltél.
1
Mint egy apró madárkát, szárnyad alá vettél.
2
Idődet nem sajnálva, önzetlenül helyes útra tereltél.
3
Megmutattad, mi bennem rejlik,
4
Ha nem lennél, most kevesebb lennék.
1
Most, hogy több lettem,
2
Talán kész vagyok arra, hogy kirepüljek.
3
Arra készülsz, hogy elengedsz,
4
A fészekből ki kell merészkedjek.
1
Félek, mert mindig mellettem voltál,
2
Szárnyad alatt öröm volt minden óránk.
3
Bizonytalan leszek nélküled,
4
Mi lesz velem, ha elesek?
1
Fel kell nőni, muszáj lesz,
2
Örökké nem nevelkedhetek a szárnyaid mellett.
3
Meg kell értenem, hogy menned kell,
4
Nekem is bátornak kell lennem.
1
Mi lesz velem, ha nem leszel velem?
2
Ha már nem terelget óvó tekinteted?
3
Veled mi lesz? Jól leszel?
4
Gondolataimban mindig velem leszel.
1
Mit létrehoztál, egy csoda,
2
Utánozhatatlan, mint Te magad!
3
Köszönjük, hogy vagy nekünk,
4
Szeretünk és sosem feledünk!!!