Róka kaland

Telihold világít az égen,
rókáék kacsát ennének éppen,
előkelő eledelre vágynak,
ne éhezzen gyomruk másnap.

Róka mama ráparancsolt fiára:
kacsahúst hozzál vacsorára,
friss húst rakj az asztalomra,
pakold ide nagy halomba!

Morfondírozott a kis róka:
de jó lesz ma egy kis móka,
megszerzi a zsákmányát,
emberszem ne lássa hát!

Tél volt, korán sötétedett,
nemsokára esteledett,
lábait emelgette hangtalan,
kacsa ólját kerülgette zajtalan.

Orrával az ólat szagolgatta,
lábával a földet kapargatta,
kacsa lábát majdnem elérte,
mikor puska durrant mellette.

Házigazda észrevette,
puskáját rászegezte,
azon nyomban elkergette,
ráijesztett ravaszdinkra.

Róka fiú szedte lábát,
így mentette az irháját,
elmaradt a kacsator,
tovább nő a kacsatoll.