Lélekutak

Elias Axel Reid

Elias Axel Reid: Lélekutak című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Mesterséges intelligencia által generált kép.

Fény fut végig a gerincemen,
szálait húzza az égen,
látom, ahogy táncot jár
a végtelen színek közé fonódva.

Más birodalmak kapujában állok,
szavak nélkül értik a csendet,
és ott, ahol az idő szétfolyik,
egyetlen pillanat végtelenné nyúlik.

Nem kell térkép,
a szívem az iránytű,
dobbanásai utakat nyitnak,
összekötik az ismeretlent az ismerőssel.

Megvilágosodás?
Talán csak egy másik név annak a csodának,
hogy belül minden egy:
az árnyék, a fény, a múlt és a jövő,
egy kör vége és kezdete.

Egyensúlyban a káoszban,
a világegyetem szíve dobban,
és én része vagyok,
egy rezdülés, egy gondolat,
mégis a teljesség maga.

Hozzászólások (4 darab)

Elias Axel Reid (2025.12.14. 06:21)

Köszönöm szépen Petres Katalin!

Petres Katalin (2025.12.13. 07:40)

❤️

Elias Axel Reid (2025.12.10. 02:56)

Köszönöm szépen.

Gyólay Karolina (2025.12.10. 01:43)

Gratulálok

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!