A régi karácsony fényei

Forrás: Mesterséges intelligencia által generált kép.

Szenteste közeledik, az ablakon túl hó szitál,
lassan betakarja a világot a fehér csodapalást.
A konyhában anya és apa sürgölődik csendben,
illatok szállnak, melegség ül minden rezdülésben.

A tévé halkan duruzsol, apa fél füllel hallgatja,
néha elmosolyodik, mintha régmúlt mesét adna.
A gyerekek a fenyő körül díszekkel játszanak,
szaloncukrot majszolnak, ragyogó szemmel kacagnak.

Fények gyúlnak sorra, mintha csillagok költöznének be,
csilingelő nevetés fut körbe a szobában szerteszét.
Dalra fakad a család, halk karácsonyi ének kél,
és mintha a szeretet ma nagyobb lenne mindennél.

Nem volt fényes, gazdag ünnep, de a szív tele volt fénnyel,
mert ott, ahol együtt a család, csendben születik a lényeg.
Szerény volt a világunk, mégis minden perc arany varázs,
így őrzöm a szívemben mindmáig: ez volt a legszebb karácsonyunk.

Hozzászólások (2 darab)