Angyalok útján

Buglyó Juliánna

Aranyszálból szőtt az útja,
fák közt még a szél se járja.
Sárga kékkel összeolvad,
azúrzöldben oltja vágyad.

Még az árnyak sem sötétek,
fénytörések összeérnek.
A kék hegyek szólítanak,
titokzatos helyre hívnak.

Éled a lélek, hív a báj,
örömben járat már a táj.
A napsugár húron zene,
hívogatóan halk szele.

Susogó sások suttognak,
szép szerelemről vallanak.
Angyalok közt rád találok,
én már tőled el nem válok.

Hangos vers:


Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!