Mari néni és az uborka
Buglyó Juliánna
Volt idő, amikor még a munkahelyeken a távozáskor ellenőrök vizsgálták át a táskákat. Megszemlélve, hogy nem visz-e ki valamit a felhasznált anyagokból.
Mari néni került sorra, nála találtak néhány uborkát.
– Mondja kérem, nem tudja, hogy nem lehet hazavinni? – kérdezte a megbízott.
– Kedveském, ez a saját termésem. Tudja az úgy volt, hogy néhány mag volt a táskám alján, aztán beleborult a vizem, s kezdett nőni a palánta. Épp most lett rajta termés, ezek azok – mentette a nő a helyzetet.
A táskanéző zavartan nézett össze-vissza.
– Ez a nő minek néz engem! – mondta felháborodottan.
A sorban hatalmas nevetés támadt, s tömeg egyszerre kisodródott a konzervgyárból.
Mari néni került sorra, nála találtak néhány uborkát.
– Mondja kérem, nem tudja, hogy nem lehet hazavinni? – kérdezte a megbízott.
– Kedveském, ez a saját termésem. Tudja az úgy volt, hogy néhány mag volt a táskám alján, aztán beleborult a vizem, s kezdett nőni a palánta. Épp most lett rajta termés, ezek azok – mentette a nő a helyzetet.
A táskanéző zavartan nézett össze-vissza.
– Ez a nő minek néz engem! – mondta felháborodottan.
A sorban hatalmas nevetés támadt, s tömeg egyszerre kisodródott a konzervgyárból.
Hozzászólások (1 darab)
Paréjné Erzsébet (2025.11.27. 05:12)
Szeretettel gratulálok ! ✍️💖
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!