Egyedül

Lehajtott fejjel, hajlott háttal csak ült
magányosan a hideg kövezeten.
Szeméből a könnyei kiszáradtak,
fogytán maradt már jártányi ereje.

Képzetei messze, magasban szálltak,
de már nem volt képes hinni semmiben.
A váratlan sorscsapás, ami érte,
megtelepedett ezen képeiben.

Bizonytalanság, gyötrelem kínjai,
érzékeny lelkében reményt vesztettek.
Csak egyetlen kéz tudott segíteni,
Jézusé, ki tenyerére emelte.

Szavak nélkül is melegséget élt meg,
a nehézségek súlyán ez könnyített.
Bizalmat kínált a holnapi napnak,
elé elérhető vágyat gördített.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.