Megbocsájtó vágy

Híres B Ede

Híres B Ede: Megbocsájtó vágy című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Pinterest

Messze még az est
csak én öregszem csendben
testemnek fájnak az évek
de lelkem vidítják emlékek

sóhajok nélkül
nem múlnak percek
csókok íze érlelődik bennem
ambróziává formálták az évek

márvány tested
akár a kéklő tenger
magába fogad a gyönyör
végtelen mély rejtekébe

elúszunk együtt
mint a fény az örök messzeségbe
eldobva szenvedésünk
múltunk sivár börtönébe.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!