Ne kottázz hozzám többé éneket

Napsugár

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!
Hagyd, hogy Én dúdoljam a refréneket,
Ne rendezd be nívóddal az életteremet,
Engedd ki kalitkádból piciny szívemet!

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!
Én soha nem kértem tőled, érd el a kék eget,
Érzékeny virágom nem hajt vezényszóra szerelmet,
Nem hat át a varázs, mi diktálja a szerzeményeket!

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!
Én soha nem ígértem a dalodhoz szépeket,
Húrjaimon a barátság hangjegyei húznak verscsengőket,
Engedj szabadon szállnom, ne formálj rólam rímeket!

Ne kottázz hozzám többé Éneket...!
Hallottam kikeletkor, a pacsirta kedvemre csicsergett,
Kinyílt szívem a réten hevesen repkedett,
Szívotthonomnál csak a kék madár rakhat fészket...