Szavaimban sokszor nyílik szóvirág, Olykor életre kel vihar vagy napsugár. Érzéseim, gondolataim és álmaim, A mondatokból font szövegek szárnyaim.Tovább olvasom…
Egy emlék, egy kép, néhány pillanat, Egy illat – mely mindörökre megmarad. Egy mosoly, egy érintés, s néhány gondolat, Együtt szőttük a legszebb álmokat.Tovább olvasom…
Az írás mindenkinek mást jelent, Egy új világot és szebb holnapot teremt. A semmiből alkotni valami szebbet, A sorok között a szavak életre kelnek.Tovább olvasom…
Van, amit már el kell engedni, a szívem legfájóbb álmát, de sosem késő újakat találni, és abba beleállni.Tovább olvasom…
Hogy is juthatnánk el csontig lecsupaszított, legbelsőbb, rejtegetett világunkba, mikor árván sírdogáló kisgyerek nyafog, nyűszít mibennünk, s nem engedi meg,Tovább olvasom…
Nálam az ihlet hajnalban jön. Csak úgy egyszerűen, magától. Van, hogy arra ébredek, Kész verssorok vannak a fejemben.Tovább olvasom…
Az Egy-valaki szólongat egyre az álmok ösztön-tengeréből, ahol tán boldogok lehettünk volna mi ketten. Reménytelen echó-kiáltásaimat vajon meghallja-e még?Tovább olvasom…
megjelentél álmaimban vágyam utánad emelkedett már ébren is epekedtem érted de sehol sem találtalakTovább olvasom…