Mint egy kopott memoár, Ó de kár. Múltban élő képek, Csak áll és várTovább olvasom…
A tükör, melyben már nem magamat látom, ma régi fényt idéz a szürke, tompa mázon. Szélein megrepedt a foncsor, halk panasszal, mintha az idő játszana rajta finom vasmarokkal.Tovább olvasom…
Nem lehet méltán elégedett s boldog a Kor, mely már nem értheti a kedves önzetlenséget, kortárs költőket inkább szándékosan titkos elefántcsonttornyokba száműzi,Tovább olvasom…
Miért nem lehet egyszerűen csak lezárni, befejezettnek tekinteni azt, amiben éppen nyakig benne vagyunk?! Miért nem lépünk ki szánalmas,Tovább olvasom…
oly korban élünk mikor terjed számos kór – így fájó a korTovább olvasom…
Az élet egy csodás történet Minden szép és fenséges. Míg bohókás életedet éled Fiatalon gondtalan,Tovább olvasom…
A reggel nem kéri, hogy harcolj a széllel, Csak állj meg a fényben, s a békédre lelj. A Szakrális Kör, mit magad köré vontál, Minden zajt, mit a világ szór, elnyel.Tovább olvasom…